keress pénzt
Linkgyüjtemény alternatív gyógymódokról

Ágh Bíró Béla

kattints a képre
keress pénzt
aa

Start
Névsor
Mottó
Géza király emléke
Iskolatörténet
Ágh Bíró Béla
Fehér Jánosné
Fazekas Lászlóné
Hámory Endréné
Bodnár Ferenc
Csomó József
Aktuális
Tabló
Linkcsere
Ajánlott oldalak
1974
1994
1999
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2013

2014
2015
2016
2017

kattints a képre
Kapcsolat

Szerkesztő

Ezt csak a
kiváncsiak
nézzék meg

 

 

Visszaemlékezés Ágh Bíró Bélára, iskolánk igazgatójára

Ez az iskola volt Ágh Bíró Béla álma, amelyik egy ellentmondásokkal teli korban, tekervényes utakon és módokon valósult meg és rövid tündöklés után fájdalmas módon ért véget, illetve kanyarodott más irányba. Az iskola létrejöttéhez alapot szolgáltatott a hatvanas évek közepén tetőző demográfiai hullám, de mire a müemléki területeten megindulhatott az építkezés, ill az iskola elkészült, a nyomás már csökkent és közben dúltak a harcok a pozíciókért. Ebben a helyzetben kellett taktikáznia - ahogy gyakran mondta - egy stratégiai cél megvalósításáért. Most már visszanézve tisztán láthatók a távoli célok, amelyek csak részben sikerült elérnie. Az egyik legfontosabb cél talán a magyar müvelődés fennmaradása volt mind az anyaországban, mind a körülöttünk levő magyar lakta területeken, ahol ebben az időben ismeretlen szó volt a székely, Erdély, Felvidék stb. nem is beszélve Trianonról.

Jól ismerte a helyzetet, látta, átélte a veszélyeket, hiszen Zernyesten született 1920 márciusában Magyarországon és néhány hónap múlva ugyanott Romániában cseperedett gyerekké, majd kisebbségi sorban járt iskolába Vásárhehelyen. Felmőttként szülei Dél-Erdélyből a visszacsatolt részre települtek, majd onnan tovább Magyarországra. Ő pedig mint fiatal katona megjárta a keleti frontot, a visszavonulást és a fogságot. Erről a gyötrelemes útról is voltak tapasztalatai, amelyekről nem lehetett beszélni. A magyar történelmi tudat erősítése a kissebbségi lét és a 2. Magyar Hadsereg megbecsülése, harcainak elismerése volt tehát életének a hatalmas célja. Ehhez keresett iskolát, elsősorban munkatársakat azután diákokat, akik befogadóan érdeklődnek, illetve az érdeklöőányi István volt evangélikus pap, Nagy Károly volt református pap, Pelleiné, Fehérné, reformatus ellenzéki, politikai tanárok, Fazekasné, Hámoryné, Selmecziné művelt magyar és nyelvszakos tanóárok, Ujhelyi, Bogyóné, Csomó jóindulatú fiatalok. Voltak párttagok is, azok is kellettek.
Nevel tanárt, gyereket egyaránt. Megfordult az iskolában Csóri Sándor, Tompa László, Domokos Pál, stb. Olvasnivalót adogat csak úgy "véletlenül" pl a nyugatról becsempészett háborús és 56-os frissen megjelent könyvekből (odaadom egy éjszakára, elolvassa? "hát persze"). A magyarosoknak reményik Sándor verseket ad, mozilátogatást szervez háborús filmekre pl A híd túl messze van vagy Az ötös számú vágóhíd.
Négyéves kirándulási programokat kér az osztályfőnököktől tartalmas ismeretanyaggal. Nyári kirándulásokat szervez a tantestületnek, ahová még véletlenül néhány diák is belefér jutalomból, mert nagy a busz. Pénz meg van. Eleinte számolatlanul adja a Megye a pénzt mindenre, ami be van tervezve. Utakat tervez Nagyszombatra, a Branyiszkói hágóhoz, Késmárkra, Kassára, Vereckére, Kolozsvárra és a Kárpátokon túli Csángó falvakba.

Azután kezdtek gyülekezni a felhők, megszüntették a gimnáziumot, indok volt rá, kellenek az eü dolgozók, a veszteség fájdalmas, de túl élhető, a módszer undorító. Általános vizsgálatot rendel el a Megye az iskolában. Az összegző értekezleten kiderül, hogy az igazgató a vezetésre alkalmatlan, az adminisztráció hibás és trehány. Kiosztják a stencilezett ilyen tartalmú jegyzőkönyveket. Mindenki dermedten olvasta. Erről nem volt szó a látogatás során. Másnap közölték: ha az igazgató lemond a gimnáziumi tagozatról akkor visszaveszik a jegyzőkönyveket, kicserélik egy másikra, amelyikben minden nagyon szép és jó, remek az igazgató, remek a tanári gárda, sehol semmi kifogás, mindenki várja, hogy nővéreket nevelhessen az iskola. Hogy az iskola hírnevét megőrizze ő rettenetesen szomorúan, de az utóbbi verzió mellett döntött és "önként" visszalépett.

Ágh Bíró Béla nyugdíjazásának az idejét úgy számították ki, hogy egyetlen nappal se lépje túl a jelenléte a kötelező napokat. Az évi szabadságát is kiadták előre. Még néhány hónapig lehetett óraadó. Soha nem panaszkodott, de azért a helyzetet nehezen viselte. Többször is szemlátomást rossz hangulatban volt. A kérdésre, hogy volt-e értelme az egésznek, a sok taktikázásnak, munkának, annak, hogy néhány kör elönye van, de ugyanannál az asztalnál ül mint a többiek ő csak azt mondta, hogy ő hitt valamiben és hitt abban, hogy az a valami jobb lesz. Ezt a tanári kar ugyan megtakarította, de Ágh Bíró Béla többletkörei nélkül mindenkinek szegényebb lett volna az élete.
Fehér Jánosné 2010 május

 

aa
 
 

Google
 
 

Ha szeretnél te is csatlakozni, kattints az ikonra
Ha szeretnél te is csatlakozni, kattints az ikonra

AltKompMed 2007 ~ Home ~ Impresszum ~ Bannercsere ~ Kapcsolat ~ PageRank